|
Tűzben rekedt család
Romos házban néha halk lépt felcsendül,
tárgyak esnek, ének zendül.
Szellő járja át a négy falat,
holott csukva minden ablak.
Víz csepeg a rozsdás csapból,
lábnyom van az égett padlón.
Üres a szoba, s kínt zár magába,
boldog tekintetek tapadnak a romos ház falára.
Fekete szén takarja orcájukat,
s megrepedt üveg vágja, hasítja papírra vetett családjukat.
Tűz nyaldosta tapéta égett, s porrá vált,
korhadt fadarab szilárdan ajtó mellett állt.
Jajgató szavak e négy fal közé ragadtak,
s félelmet keltve hallgatnak,
sírjuk lett hol laktak.
| |