|
Felnött mely vissza vágyik
Elmúlt a nyár, sokadjára már,
régi emlék vissza nem jár,
téged ölel az idegen nagy világ.
Rab vagy ki szabadulni vágy,
galamb vagy ki egyedül száll.
Hitetlen gyermek szemmel nézel,
s felnőtt testtel érzel.
Megfordult az idő,
s térben ragadtál,
belül piciny gyermek maradtál.
Élet negatív oldalát kémlelve jössz rá,
álom a gyermek kép, mely elkopott sok éven át. | |